A logók rövid története:
1)
Elsô – a magyar megjelenés/pavilon kreatív terve – pályázatunk beadásakor egy „kozmopolitább”, a magyar jelképrendszeren és heraldikán túlmutató, mindenki (é.: nemzetközileg is) érthetô, dekódolható logót készítettünk. Az üzenet világos volt – H2O+08. (2008 Magyarországon A víz éve és Reneszánsz év is.)
Erôs vizualitás, közérthetôség és modernség jellemezte. „Kabalaállatként” egy 70%-ig színes folyadékkal töltött sematikus (ld. információs táblákon) fiú (=gyerek – angyaloknak sincs nemük) figurát gondoltunk (Fig.1 – az ember 70%-a víz). A szlogen a „Nálunk a víz természetes” volt.
A pavilon kreatív és tartalmi megtervezését (nyitott könyv – lásd föntebb) nem mi nyertük el, de a nyertesnek nem volt megfelelô logója, szlogenje stb.
-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*-:-*
2)
A második körben a már elfogadott pavilon tervével kellett összehangolni az emblémát.
Az újabb merítésben a korábbi szlogenekhez rendeltünk logókat, az ötbôl a „hullámos” verzió maradt fenn.
Az absztrakció ennek esetében a következô volt:
Kézai Simon 1283-ban a következôket írja a turulról: „Atilla király címere pedig, melyet saját pajzsán viselni szokott, olyasforma madár volt, melyet turulnak hívnak, fején koronával. Azt a címert a hunok egészen Géza fejedelem koráig, amíg mint közösség kormányozták magukat, mindig magukkal vitték hadaikban”.
A turul szerepel az Emese álma mondában is az Árpád-ház jelképes ôsapjaként.
Atilla hun uralkodó képe, kezében a turulos pajzzsal (Kálti Márk Képes Krónikája)
.jpg)
.jpg)
[*] a) Nagyszentmiklós 2. sz. korsó: „j” („jó folyó”) és b) árpádházi pénz CNH378: „j” („jó folyó”)
Székely rovásjelekkel összevetheto˝ jelképeket tartalmazó obi-ugor nemzetségjelek Csernyecov nyomán
Turul ábrázolások
A felsorolt jelek mindegyike istenszimbólum:
• A „jó” és az „ôs” a magyarok Istenének jelzôje.
• Az „ly” formai megfelelôje az egyiptomi, a kínai és a hettita írásban a „Nap”, vagy „Rá napisten” szójele. A sumér írásban ugyanez a jel „kút” jelentésû. Az ellentmondást a Kôhalmi Katalin által feljegyzett szibériai mitikus világkép magyarázza meg, ami szerint a Nap az életfolyó [*] forrása. Ezért jelöli ugyanaz a jel a különbözô írásokban egyszer a Napot, máskor meg a kutat. Ez utóbbi (sumér-szibériai) értelmezés tükrözôdik a székely „ly” (lyuk, forrásbarlang) jelváltozatban is.
• Az „nt/tn” jel pedig a magyar ôsvallás istenének kôkori eredetû nevét, isten „ôs Ten” szavunk második szótagját jelöli.
• Az „s” (sarok) jel az Ószövetségben említett mítikus Óg király nevét és méltóságnevét ôrizte meg.
• Az „ü” (ügy „folyó”) jel ugyanúgy a megszemélyesített Tejútra utal, mint a kacskaringó alakú „j” (jó „folyó”) szimbólum.
A fenti lineáris istenjelképek a rakamazi, zempléni és komáromszentpéteri madarak turul voltát igazolják. Aligha lehet másról szó, mert az ismert magyar mitológiában a turulon kívül nincs további ragadozómadár, amely a forrásokban leírt kettôs követelménynek egyaránt megfelelve a Magyarok Istenének jelképe és egyúttal az Árpádház nemzetségjele (címerállata) is lenne. E minôségüket a turulokra írt szójelek csak megerôsítik.
______________________________________________________
Egyszerûsítve (nota bene kiragadva) a szimbólum a következôvé állt össze:
=> 
Az életfolyó azonos a Tejúttal (a világfával), amelyhez gyakran kötôdik a Nap ábrázolása.
A hullámok (fehér vagy arany) kék téglalapon a szecessziós fürdôink ornamentikáját is idézik, mindenki számára jól és azonnal érthetô jelek.
...
A folyó motívum több szempontból is szerencsés:
1) A magyar (hun/avar) történelem során (ld. fentebb) kialakult nagyon világos, tiszta absztrakció, mely a célnak mindenképpen megfelel
2) Továbbá jól szimbolizálja az alábbiakat
a) Vízgazdálkodás – felszíni vizeink
• Agrokultúra (pl. melioráció, víztározás)> [tavaszi + és nyári -]
• Újra)szabályozás, védmûvek> [tavaszi + és nyári -]
• Víztisztaság, -minôség (be- és kilépô folyók, regionális együttmûködés)
(szennyvízkezelés, pl. körte-organica)
Felszín alatti vizeink
b) Fürdôkultúra (wellness)/Termálvizeink – tér- és idôbeli keresztmetszet
• Római idôk, középkor, török idôk, máig
• Az ország 80%-a alatt
c) Ásványvizeink/ivóvizeink
+++
A kavics, mint a letisztultság, az idô (lepereg, nagy idôkrôl mesél stb) és a hullámverés motívuma/szimbólima a kezdetektôl szerepelt a terveinkben.
A spanyolországi procedúra során született meg a végsô szlogen – Magyarország a Duna gyöngye. A gyöngyön átfûzött kék selyemfonalként regadható meg – alvízi ország lévén – földrajzi és ökológiai helyzetünk. Ez a motívum jelenik meg a pavilon homlokzatán.
Az információs rendszer esetében további motívumok is megjelennek és jelentôs szerephez jutnak az erre az alkalomra tervezett Aqua illetve a korábban elkészült Éva fontcsalád.
Posts
